A Makoldi Sándor Központ programja

SzaRVaSNyoMoN. A magyar művelődés szerves útján -

Közösségi művelődési program a szerves magyar műveltség megismertetésére,

továbbéltetésére, átörökítésére

A program bázishelye: Nemzeti Művelődési Intézet, Lakitelek, Felsőalpár sor 3. 

A program hatóköre: Magyarország, ill. a Kárpát-medence magyarlakta területei

„Népművészet, népköltészet és népzene együtt élnek a falusi ember lelkében, csak mi városiak szedtük szét őket. Az analízis mindig jogosult. Az óra szerkezetét sem ismerheti meg, csak aki szétszedi. De ügyeljen aztán, hogy össze is tudja rakni! Mi eleve lemondtunk a szintézisről, mikor személy szerint is másra bíztuk a három művészet emlékeinek gyűjtését és tanulmányozását…” (Lükő Gábor: A magyar lélek formái. Exodus. Bp. 1942. Előszó)

A magyar művelődés, s ezen belül is a népi műveltség kutatásának szerves felfogása a XX. század 30-as, 40-es éveitől jelenik meg olyan kiváló kutatók munkásságában, mint Karácsony Sándor, Lükő Gábor, vagy a népzene terén Kodály Zoltán és tanítványai. Bár ők még nem beszélnek konkrétan szerves műveltségről, de szemléletmódjuk, kutatási metodikájuk már egyértelműen az egyes műveltségi területek egységét keresi. A hetvenes években újult erővel jelenik meg az érdeklődés saját műveltségünk iránt. A nomád nemzedék tagjainak, a táncházmozgalom képviselőinek és a Művészet folyóirat Pap Gábor művészettörténész nevével fémjelzett szellemi műhelyének vizsgálódásai alapvetően azonos irányba mutatnak: a magyar műveltség egy-egy területének ősiségét, e részterületek közös pontjait, összefüggéseit, végső soron egységét keresik. S rögtön hozzátehetjük: magyar alkotóművészek, költők, írók, kutatók sora fordul ebben az időszakban hatalmas lendülettel a gyökerek felé, saját önazonosságát, s nemzeti identitásunkat keresve. Messze a teljesség igénye nélkül az irodalom területéről Ratkó Józsefet, Nagy Lászlót emelhetjük ki, míg a képző- és iparművészek sorából Tóth Menyhért, Kátai Mihály, Kustár Zsuzsa, Bors István, Honty Márta neve kívánkozik ide – és ebbe az illusztris névsorba illeszkedik Makoldi Sándor a teljes életművével.

Mi kapcsolja össze az egységes világképet, szemléletmódot képviselő szerves műveltségen belül a különállónak tekintett művelődési területeket?

Természetesen a nyelv, vagyis magyar anyanyelvünk. A szerves műveltség kutatóinak egyöntetű véleménye, hogy egész műveltségünk anyanyelvi szinten működik. Nyelven gondolkodunk, tehát minden megnyilatkozásunk ahhoz a nyelvhez kötött, melyet anyanyelvünkként sajátítunk el. A magyar nyelv sajátosságai, mint szókészletünk ősisége, az állapot- és folyamatszerűség egyidejű megjelenítésének képessége, a képszerű gondolkodás, a hierarchikus és mellérendelő felépítés együttes megléte, mind olyan ősi „adományok”, melyek – Pap Gábort idézve – rendkívüli hordképességet biztosítanak nyelvünknek, a nyelv közvetlen érvényességi körén kívül esőnek tekintett valóságtartományokban is. Mindez meghatároz egy gondolkodásmódot, amelyre a szerves világkép, a szerves létszemlélet és az abból következő erkölcsi világrend is épül.

Ezért ha közelebbről kívánjuk megismerni a nemzeti műveltségünk mindenkori mélyáramát, „búvópatakját” jelentő szerves műveltségünket, érdemes ezen a szerves nyomon elindulni, a fenti közelítésnek megfelelően.

Ezt követte és művelte élete során Makoldi Sándor is!

Mi álljon tehát egy Makoldi Sándor nevét viselő, országos, sőt Kárpát-medencei hatókörű Központ tevékenységének fókuszában a Nemzeti Művelődési Intézeten belül?

A Makoldi életmű minden ízében a magyarság szellemi örökségében, vagyis szerves műveltségünkben, s népművészetünkben gyökerezik. Igaz ez több száz művet számláló festészeti hagyatékára, néprajzkutatói munkásságára, pedagógusi és gyűjtői tevékenységére.

Ahogyan Makoldi Sándor is élő forrásként tekintett őseink műveltségére, úgy válhat a nevét viselő Központ a továbbélő szerves magyar műveltség Kárpát-medencei tudásközpontjává, e hatalmas örökség jövőjének ügyét szolgálva.

A létrehozandó Központ alapvető szellemi irányát a SzaRVaSNyoMoN program fogja össze, melynek legfőbb alapértékeit

- a szerves szemléletű művelődés-és történetkutatás,

- a szerves szemléletű közösségi művelődés,

- a Karácsony Sándor-i szellemiséget továbbgondoló, továbbépítő magyar pedagógiai-társaslélektani gondolkodás és gyakorlat,

- a magyar hagyományból táplálkozó kortárs alkotó művészet, ezen belül is a népművészetünket „újraíró” kortárs népművészet, a magyar kortárs „organikus” művészet, valamint

- a Lükő Gábor, Bálint Sándor, Molnár V. József, Makoldi Sándor nevével fémjelzett szerves szemléletű néprajzkutatás jelenti.

E program konkrét, megvalósítási elemei 2022-vel kezdődően:

1. SzaRVaSNyoMoN szabadegyetem

Főbb témaegységek:

1.1. „A mindenséggel mérd magad!”

Önismeretünk beszédes forrásvidéke: mondai történelmünk Nimródtól napjainkig.

Szántai Lajos művelődéskutató előadássorozata 16+1 részben

1.2. Nyelv és műveltség, nyelv és világkép

1.3. Népi műveltségünk alapjai: a népművészet és a népköltészet képvilága, világképe

- Népköltészetünk és az évkör

- Népmeséink egyetemes üzenete

- Népművészetünk képírásos hagyatéka

1.4. Magyar nyelv és vallás.

1.5. Szerves társadalom a történelemben: a Szent Korona-tan társadalomszervezési gyakorlata a magyar történelemben és annak nyomai a sztyeppei népek társadalmában.  

2. Szellemi műhely – belső képzések az NMI munkatársai számára

A Makoldi Sándor Központ, vállalt szellemiségének megfelelően, rendszeres tudásátadás keretében kívánja beavatni a közművelődés e stratégiai jelentőségű területén dolgozó szakembereket szerves műveltségünk alapjaiba. A képzés természetesen nem kötelező, az érdeklődőknek szól.

Tematika:

1. Bevezetés a szerves műveltség alapjaiba

- a szerves világszemlélet alapelemei, a szerves világképre épülő vizuális anyanyelv alapjai

- tájékozódás a csillagos égen: a csillagmítoszi keretrendszer elemei

- a csillagmítoszi keretrendszer működése, hatása életünkre

2. Az esztendő körének változásrendje

- a szerves műveltség egységes téridő-szemlélete

- a ciklikus és a lineáris idő

- az évkör változásai: az állatövi jegytulajdonságok és jegyérvénytartamok „kozmikus üzenőrendszere”

3. A mondai történelem időszemlélete: az egyén és a nemzet időnagyságrendje    

3. A létteljesség megélése – évköri ünnepeink és a népi szokáshagyomány 

4. Szerves-tár.

A szerves műveltség kiadványainak elérése ma meglehetősen nehézkes. A szerves műveltséggel kapcsolatos kiadói tevékenységet zömében kis kiadók folytatták és folytatják ma is, emiatt az alapvető fontosságú kiadványok általában kis példányszámban jelentek meg, szinte el is fogytak napjainkra. Ezért kiemelt jelentőségű feladat a szerves műveltség nyomtatott és elektronikus kiadványainak összegyűjtése, a hiányzó művek megjelentetése, vagy újrakiadása.

4.1.A szerves műveltség könyv- és médiatárának kialakítása

4.2. Kiadói program a már nem elérhető, újrakiadásra váró és eddig meg nem jelent alapművek megjelentetésére