Ki volt Makoldi Sándor? A Nemzeti Művelődési Intézet Napúton weblapján a Makoldi-féle mítosz menüpont alatt találunk róla értékes gondolatokat, de talán érdemes alaposabban megismernünk a Nemzeti Művelődési Intézet székházának arculat- és szellemiségadó mesterét, a Makoldi Sándor Központ névadóját.

Magát a mennyező mesterek utódának tartotta, s összegző jellegű munkái, mint a Hortobágy-Vókonyapusztai pásztorszentély falfestményei, a Virágoskúti Biocsárda festett mennyezete és a Nemzeti Művelődési Intézet lakiteleki székházát ékesítő fríz ismeretében elmondhatjuk: teljes joggal. Aki találkozott Makoldi Sándor sugárzó természetével, akár tanítványaként, festőművészként, barátként, vagy pályatársként került vele kapcsolatba, nem vonhatta ki magát a hatása alól. Jelenséggé lett már életében, ahogyan a mesterének tekintett Pap Gábor fogalmazott. Kiteljesedett életének mindhárom gyakorolt területén: mint festőművész, mint pedagógus és mint néprajzkutató. Egyformán fontos, egymást kölcsönösen tápláló ágai voltak ezek élete fájának, de az igazi szintézist mégis az alkotásban teremtette meg, összetéveszthetetlenül egyéni, ám egyetemes igényű és érvényű festészetében. Hosszú, kanyargós, de tudatos út vezetett az UV fénnyel világított képektől a pásztorszentély Igazság Napja által megvilágított falfestményeiig. Nem magyarországi, hanem kozmikus érvényű, az ugyancsak mesterének tekintett Csontváryhoz méltó magyar művészet született ecsetje alatt, mely anyanyelvi szinten alkalmazza a Pap Gábor által feltárt ősi magyar képírás szabályait.

Sokak tanítója, népművészek és művész pályatársak eszméltetője volt, s az lenne a kívánatos, ha a következő nemzedékek, a fiatalok számára is útmutatóul szolgálhatnának fénnyel és szavakkal írott üzenetei.

Ebben a rovatban szeretnénk írásokat közölni Róla és Tőle, hogy megismerhessük Őt, festészetét, pedagógiai munkásságának és néprajzi kutatásainak eredményeit.

*****

Tanulságosnak találjuk megmutatni többek között a Debreceni és Hajdú-Bihar megyei Értéktárhoz benyújtott javaslattételi adatlapot és a hozzá tartozó ajánlásokat is: kivételes mennyiségű és minőségű tanítványi, művésztársi, baráti gondolat támasztja alá egy Értéktári felterjesztés megalapozottságát – természetesen eredménnyel!

Makoldi Sándor életrajz (pdf)

Makoldi Sándor munkássága - adatlap a Hajdú-Bihar Megyei Értéktári jelöléshez (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Lovas Kiss Antal (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Ozsváth Sándor (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Nagy Márta (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Galánfi András (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Földi Péter (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Harangozó Imre (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Gyöngy Péter (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - Láposi Terka (pdf)

Makoldi Sándor DÉT ajánlás - dr. Tar Károlyné (pdf)

Szkíta és keresztény képjelek között (pdf)

*****

Makoldi Sándorné írása férje egyik fő néprajzi kutatási területe, a magyar ácsolt ládák, azaz a szuszékok kutatástörténeti hátterébe enged betekintést az e tárgyban írott egyik első közös tanulmányuk közlésével, valamint a Háttárs Kiadó gondozásában tavaly megjelent nagy összefoglaló munka, a Szuszékokra rótt üzenet (Ősi bútorunk, az ácsolt láda jelei) ismertetésével.

Makoldi Sándorné - A magyar ácsolt ládák kutatásáról (pdf)

Makoldi Sándorné alábbi írása a legendás hajdúnánási népművészeti tábor szerveződésén és az ott készült aratókoszorún keresztül mutatja be, hogyan fordult a Makoldi házaspár érdeklődése a néprajz, a népművészet felé.

Makoldi Sándorné - Augusztus 20. ünnepe (pdf)

A következő írás Makoldi Sándor két meghatározó népmese-elemzését tartalmazza, melyből kiderül az is, hogy már a 1970-es évek végén átfogó, kozmikus alapozottságú szemlélettel közeledett népi műveltségünk e hatalmas gazdagságú területéhez.

Makoldi Sándorné - A népmese-kutatás jelentősége Makoldi Sándor munkásságában (pdf)

Makoldi Sándor néprajzkutatóként és pedagógusként is rendkívül fontosnak tartotta a magyar hagyomány legalapvetőbb vonására irányítani a figyelmet. Arra, hogy népi műveltségünk teljes életrendjét az évkör fény-árnyék arányváltozásai határozzák meg. Ezért van akkora jelentősége Karácsony ünnepének, amikor is megszületik az Új Fény, a Világ világossága, az Igazság Napja. Makoldi Sándorné írása kettejük ez irányú kutatásait foglalja össze, miközben rávilágít, hogy Makoldi Sándor alkotóként és pedagógusként egyaránt központi jelentőséget tulajdonított a téli ünnepkör szokáshagyományának és a télen elénk táruló csillagos égnek.

Makoldi Sándorné - Az évkör bogláros övén a karácsony (pdf)

Makoldi Sándorné alábbi írásában Makoldi Sándor néprajzi megközelítésű szerves vizuális pedagógiájának legfontosabb elemeit ismerteti. Mindennek az éves természeti változásrend képezi az alapját, melyben az évköri ünnepek jelentik a legfőbb vonatkoztatási pontokat. A téli ünnepkör - benne a Karácsonnyal - a leggazdagabb, legtelítettebb időszak, ezért nem véletlen, hogy Makoldi Sándor nagymértékben e köré építette szerves rajzpedagógiáját. Három, a téli ünnepkörrel foglalkozó kiadvány összefoglalóját is tartalmazza az írás.

Makoldi Sándorné - Csillag-vezérelte betlehemezés (pdf)

Makoldi Sándor ebben az írásában szerves vizuális pedagógiájának alapjait foglalja össze, egyszerűen, közérthető módon. A 2008-ban tartott előadás lejegyzetelt és a Fejlesztő pedagógia c. szakfolyóiratban publikált változatában a gyermekrajzok, a gyermeki vizualitás irányából a népművészet, azaz szerves műveltségünk képi üzenő rendszerének anyanyelvi szintű újrafogalmazásáig jutva mutatja be – saját pedagógiai gyakorlatának példáin keresztül –, hogy miképpen kellene felépíteni egy szerves rajzi nevelési rendszert – óvodától egyetemig…

Makoldi Sándor - A gyermekrajzok és a népművészet képi beszéde (pdf)

Az alábbiakban Makoldi Sándor festőművész 2020-ban megrendezett jubileumi kiállításának katalógusából idézünk néhány írást, melyek közlésével igyekszünk megvilágítani a "Makoldi-jelenség" lényegét. 

Elsőként Tarnóczi József festőművész személyes hangú, emlékező-tisztelgő tanulmányát osztjuk meg a NapútON olvasóival.

Tarnóczi József - Makoldi Sándorról 

"Amióta eszmélek, debreceni vagyok" címmel Szénási Miklós Makoldi Sándorral 1994-ben rögzített beszélgetését olvashatják ugyanebből a katalógusból, melyet az interjú készítője néhány aktuális gondolattal kiegészített.

Szénási Miklós - „Amióta eszmélek, debreceni vagyok” (Interjú Makoldi Sándorral)