A Mezőszárnyasi c. népmese elemzése. Szántai Lajos előadása

Többször elhangzott a korábbiak során, hogy a mesékben szereplő nevek is megérdemlik figyelmünket, hiszen beszélő neveket kapnak mesehőseink. A Mezőszárnyasi című mesénk főszereplője egyenesen az ég kovácsától kapja meg nevét, akit égitest-szabadító küldetése elején látogat meg táltos paripáján. Eddig megszerzett csillagmítoszi ismereteinket latba vetve néhány egyszerűbb összefüggést máris felfedezhetünk: a szárnyasban felismerhetjük a szűz minőség képviseletét, de gyaníthatóan itt a benne otthon és erőben lévő bolygóminőséget, a rendszerint szárnyakkal ábrázolt Merkúrt nevesíti az égi kovácsmester, aki a Nap bolygóminőség képviselője. Megtudjuk, hogy főhősünk, a három testvér legkisebbike „fürgejárású” és köztük a legéberebb is egyben, ami alátámasztja azonosításunkat. A Napot, Holdat és a csillagokat a sárkányok fogságából megszabadító Mezőszárnyasi a szabadítás műveletét az ólomhídnál kezdi meg – az ólom szűkebb kozmikus hazánk, a hétbolygórendszer külső határát kijelölő és egyben őrző Szaturnusz féme, a rézhídnál folytatja – a réz a Vénusz féme – , s az aranyhídnál fejezi be – az arany pedig a Nap féme. A sötétség megszüntetésének művelete, a világ ősállapotából, az izzó golyóbisból induló újrateremtéssel válik teljessé.

Támogató jegy vásárlása / Belépés Vissza