Az igazmondó góbé még igazabb kalandjai c. népmese elemzése
A jelenkori néprajztudomány „hazugságmesének” nevezi elemzett népmesénket, mely a hétköznapi valóság, a „sztori” szintjén valóban annak tűnhet. Alaposabb asztrálmítoszi vizsgálódás után azonban kijelenthetjük, hogy szó sincs valamiféle tudatos félrevezetésről, a gyanútlan mesehallgató góbés átveréséről. Éppen a mese évköri alapkarakterét meghatározó Vízöntő tulajdonságok szolgálnak egyedül jól értelmezhető magyarázattal a képtelenségek sorozatára. Ebben az állatövi egységben ugyanis az idő két irányba folyik, de a tér is két irányba „nyúlik”, s ez okozza a mesei „csalafintaságot”. A cselekményben e sajátosságokat drámai módon világítja meg az Oltba „csuppanás” mozzanata, amikor is hősünk a folyóba zuhan, s ettől kétfelé, egészen a hegyek lábáig csapódik a víz.