Mária Terézia kora és a fény törése

I. Lipót uralkodása éles fénnyel mutatta meg, hogy milyen a Habsburgok viszonya a magyarsághoz. Bár Magyarország megkoronázott királya, Lipót „császári fele” mintha ellene dolgozna a magyar királynak: semmibe veszi a Szent Korona törvényrendjét, felszámolja a magyar rendiséget, kialakítja a tudatunkban máig érvényesülő Szent István-képet az erőszakosan térítő véreskezű mumusról, s nevéhez fűződik a megalázó vasvári béke megkötése és az ún. Wesselényi-összeesküvésben résztvevő főurak lefejezése és bebörtönzése. Utódai is követték a Habsburgok magyarellenes politikáját: Mária Terézia „felvilágosult abszolutizmusa” az idegenek betelepítésével, a Kárpát-medence etnikai képének megváltoztatásával, a császári közigazgatás és határvédelem erőltetésével voltaképpen a Trianonhoz vezető utat egyengeti. Az ő uralkodása alatt kezdődik a magyar történelem tudatos meghamisítása, s ekkor történik a madéfalvi veszedelem néven elhíresült székelymészárlás. Fia, József, a „kalapos király”, aki már nem is hajlandó megkoronáztatni magát a Szent Koronával, magyar királynak sem nevezhető. Rendeletileg viteti Bécsbe legbecsesebb nemzeti kincsünket, a Szent Koronát, hogy a II. Katalinnal közösen megálmodott Új Bizánc-tervnek megfelelő császári fejéket készítsenek belőle…

Támogató jegy vásárlása / Belépés Vissza