A titkolózó kisfiú és az ő kis kardja c. népmese elemzése. Szántai Lajos előadása
6. 2024. április 3. Velünk élő őshagyomány.
A Titkolódzó kisfiú és az ő kardja c. népmese elemzése
Szántai Lajos előadása
Elemzendő mesénk első olvasásra a történetiség szintjén is értelmezhető: megjelenik benne a magyar király, aki Budán lakik, de a török császár is. Hogy mégis többször van szó, mint egy egyszeri történetről, vagy mondáról, arról a mese egész szövete tanúskodik. Már a mesehős születése is csodás, hiszen kardhüvely termett az oldalán, alighogy világra jött, mely vele növekedett. De egy kard is nőtt a kertben, pont a kardtokba illő. S amikor a fiúcska csudálatos álmot látott, még élete árán sem árulta el álmának titkát. Még akkor sem, amikor akasztófa alatt állt, akkor sem, amikor négyszögletes toronyba falaztatta elevenen a magyar király. Hogy rendkívüli, táltosi képességű a legény, az pedig kiderül a továbbiakból is: egyedül ő tudja megválaszolni a Magyarország ellen törő török császár boszorkány sugallta kérdéseit, majd csudakardjával megmenteni az országot a veszedelemtől, s ezzel be is teljesedik álmának féltve őrzött titka: magyar királlyá lesz... Eddig a történet, Szántai Lajos pedig a mese mélyebb rétegei felé vezeti elemzésével hallgatóságát.