Föltekinték napjövetre
Magyarságismeret, népismeret - önismeret

Új rovatot indítunk honlapunkon, mely kettős öröm: öröm afölött, hogy egy kiváló munkatárssal gazdagodik a Makoldi Sándor Központ, hiszen Harangozó Imre személyében a szerves magyar műveltség egy „megpróbált harcosával” erősödik szervezetünk, aki évtizedek óta kutatja népi műveltségünket, s gyűjti is tárgyi emlékeit. Néprajzkutató, gyűjtő és tanár, az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola alapítója, elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, aki immár a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai közösségén belül végzi nemzetépítő tevékenységét. Másfelől öröm amiatt, hogy az új rovat – döntően Harangozó Imre munkásságára alapozva – népi műveltségünk mélyrétegéből hozza felszínre azokat az értékeket, melyek ősi közösségi tudásunk valódi gyöngyszemei: archaikus imádságok, ráolvasók és mindaz, amit a néprajztudomány a szakrális néprajz fogalomkörében számon tart. De annál is többet: a néplélek megnyilatkozásait, rezdüléseit is számunkra valóvá teszik e kutatások, hiszen Bálint Sándor, Lükő Gábor és Makoldi Sándor is azt vallotta, hogy népünk műveltsége nem csupán valamiféle személytelen tudásleltár, hanem lélektől lélekig ható, sokszor láthatatlan, foghatatlan szálak szövedéke. Olvassák a továbbiakat a címként választott archaikus moldvai (Klézse) imádság szellemében: mindig föl kell tekinteni… 

 

*******

 

A rovat első írása különösen aláhúzza a fenti intést, hiszen Harangozó Imre tanulmánya a moldvai magyarság kutatásának legfontosabb kérdéseit állítja középpontba. Fontosnak tartja a szellemi-szakrális néprajz irányából történő tájékozódást, s azt, hogy vegyük azt is hangsúlyosan figyelembe, mit állítanak ők, moldvai magyarok magukról. A tanulmány a szerző saját gyűjtéseivel zárul: egy igen szép moldvai Atilla-mondával és gyönyörű, veretes szövegű archaikus imádságokkal.


Harangozó Imre: Adalékok a moldvai magyarok eredetének, kultúrájának és népi emlékezetének ismeretéhez


A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Adalékok a moldvai magyarok eredetének, kultúrájának és népi emlékezetének ismeretéhez

 

*******


2023. szeptember 28-án a Zenetudományi Intézet patinás falai között mutatták be a „Magyar isteni szolgálat…. - Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból” című kötetet.  A páratlan forrásanyag tulajdonosa Harangozó Imre tanár, néprajzkutató, az MMA levelező tagja, aki a bemutató keretében az énekeskönyvek történetébe avatta be a jelenlévőket, a kötet szakmai jelentőségét Papp Ágnes a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa ismertette, míg Kővári Réka, a kötet másik, zenetudós, egyházzenész-kántor közreadója Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatójának zongorakísérete mellett adott ízelítőt a kottás anyagok  hangulatából. 
A riport a különleges értékű gyűjtemény bemutatója kapcsán készült Harangozó Imrével, aki a kötetet közreadó újkígyósi székhelyű Ipolyi Arnold Népfőiskola alapító elnöke, s egyben a Nemzeti Művelődési Intézet Makoldi Sándor Központjának munkatársa is.
A riportot készítette: Németh Nóra 

Kővári Réka, a kötet egyik, zenetudós, egyházzenész-kántor közreadója Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatójának zongorakísérete mellett adott ízelítőt a kottás anyagok meghitt hangulatából.

A könyvbemutató közönsége, a szép számú laikus érdeklődő mellett, java részben jeles szakemberek, kutatók köréből verbuválódott.

A korszak egyházzenei és kántori gyakorlatát is hűen tükröző forrásanyag tulajdono-sa Harangozó Imre tanár, néprajzkutató, az MMA levelező tagja, aki a bemutató keretében az énekeskönyvek történetébe avatta be a jelenlévőket.

A kötet szakmai jelentőségét Papp Ágnes a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa ismertette.

 

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Harangozó Imre riport

 

*******

 

Harangozó Imre alábbi mondagyűjteménye moldvai gyűjtőútjairól származik. Az archaikus világképét, gondolkodását a legutóbbi időkig őrző moldvai magyarság mondái e sajátos, ősi szemléletmód alapján vallanak a létezés kezdeti és végső kérdéseiről, nagy történelmi személyiségekről, mint Szent László királyról, Szent Imre hercegről, vagy éppen Jézusról, mint "Tátos Papról"...

Harangozó Imre: Amikor Krisztusval kontrákot kötött a–zördög… Mondák nyomában Moldva földjén

   

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Amikor Krisztusval kontrákot kötött a–zördög… Mondák nyomában Moldva földjén

 

*******

 

Az alábbiakban Harangozó Imre adventi gondolatait osztjuk meg két részben. Az utóbbi időben számos naptári, kalendáriumi oldallal találkozunk, mely az évköri ünnepekkel foglalkozik, így Márton napjáról és az adventről is bőséggel találunk néprajzi adatokat. A szerves ünneprend belső összefüggéseiről azonban kevesebbet olvashatunk, ezért hoztuk létre honlapunkon belül Kerek Istenfája c. rovatunkat is, ahol Molnár V. József azonos című könyvéből közöltünk, közlünk szemelvényeket. Harangozó Imre is ebből a nézőpontból, a szerves műveltség ciklikus időszemlélete alapján közelít az "esztendőkörös változásrendhez". Az első rész kissé általánosabban, a lelkiség szintjén szól Úrjövet napjairól, a második rész már a Világ világosságának születésére fókuszál.

Harangozó Imre: „Serkenj lelkem mély álmodból...”Adalékok a téli napforduló hagyományköréhez. IV/1. rész

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Serkenj lelkem mély álmodból 1. rész

 

*******

 

Harangozó Imre: „Serkenj lelkem mély álmodból...”Adalékok a téli napforduló hagyományköréhez. IV/2. rész

 Makoldi Sándor: Erő-hívás VI. A születés háza

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Serkenj lelkem mély álmodból 2. rész

 

*******

 

Ezúttal január havának hagyományairól olvashatunk Harangozó Imre tollából. A Jézus neve napjától Pál fordulásáig tartó időszak a tél kellős közepe, amikor a hagyományban élő ember életében alapvetően a csendesség, a nyugalom a jellemző, ahogyan a természetben is az "alig-mozgások" apró neszei a meghatározóak, annak ellenére, hogy már a farsang is kezdetét veszi Vízkereszt után. 

Harangozó Imre: Pál fordulása, hogyha tiszta, bőven terem mező, puszta… Az esztendő első hónapjának hagyományairól.

Imets László:

Imets László: "Az egek beszélik és nyilván hirdetik" fametszet

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Pál fordulása, hogyha tiszta, bőven terem mező, puszta

 

*******

 

Böjtelő, azaz február havának hagyományairól ír az alábbiakban Harangozó Imre.
A gyertyaszentelőtől hamvazószerdáig áttekintett időszak a hagyományban már a tél búcsúztatásának jegyében telik.
A farsang utolsó napjaiban, farsang farkán hágott tetőfokára "a törvény tagadása", amit a szigorú böjt, a készület a feltámadásra követett.

Harangozó Imre: Bölcsőtől a koporsóig, avagy Asszonyunk Máriának tisztulatja…
Böjtelő havának hagyományairól.

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Bölcsőtől a koporsóig, avagy Asszonyunk Máriának tisztulatja

 

*******

 

Harangozó Imre

Zsuzsánnától Gyümölcsoltóig…

Hagyományok február 19-től március 25-ig.

Magyarságismeret, népismeret – önismeret.

Makoldi Sándor Központ

Lakitelek – 2024.

Harangozó Imre

 

Zsuzsánnától Gyümölcsoltóig…

Hagyományok február 19-től március 25-ig.

Február 19-e, Zsuzsánna napja. Annak idején a híres-neves széki Zsuzsánna-bálban lassút húztak a zenészek. Mi táncoltunk s a zsúfolt, kis helyiségben gyönyörűen szállt az ének is: „Kis pacsirta magasan száll szépen szól, / Nem láttad-e az én rózsám valahol?” Akkor nem is gondoltam rá, hogy talán ez az ének kapcsolatban van azzal az általánosan elterjedt vélekedéssel, mi szerint, ha ezen a napon a pacsirta magasan repül, s szépen énekel, hamarosan megtörik a tél ereje, s közel már a tavasz újulta!

Erről szól a bibliai történet is: Zsuzsánnát a gyönyörű fiatalasszonyt nemtelen vágytól hajtva meglesik a vének. A nő nem enged a csábításnak, a vének visszaélve hatalmukkal perbe fogták és házasságtörés vádolják. A reménytelennek tűnő helyzetben férje végig hisz felesége ártatlanságában s végül minden jóra fordul, napfényre jut az igazság s vádlókat ítélik el… Nehéz nem észrevenni a történet mögött a természeti analógiát! Zsuzsánna a jövő ígérete, a tavasz, az élet, a vének pedig a tél, a pusztulás ártó erőinek megszemélyesítői.

Érdemes felidézni a széki Zsuzsánna bálakat záró, a név viselőit köszöntő tréfás versikét is: „Adjon Isten néktek sok Zsuzsánna napot, / hideg eső ellen nagy bükkfa kalapot, / hogy rajunk ne maradjon a szegény állapot!”

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt:: Zsuzsannától Gyümölcsoltóig

 

*******

 

A kis-sárréti pásztorművészet szakralitását tárgyalja a rovat következő írása, mely Harangozó Imre Magyar Művészeti Akadémián megtartott székfoglaló előadásának szerkesztett változata. Az Oroszlánok tartotta címer c. dolgozat tanulságai nem csupán a Kis-sárrét pásztorművészetére, hanem a magyar nyelvterület pásztor-műveltségének, sőt népművészetének egészére érvényesek, ahogyan ezt Pap Gábor megfogalmazza a Jó pásztorok hagyatéka c. munkájában: "...a magyar népi műveltség három nagy emlékcsoportja - az épületek éppúgy mint az öltözékek, illetve a "készségek"  - egyszerre tölt be használati és rituális szerepkört ... Más szóval ez azt jelenti, hogy minden parasztház  egyszersmind elemi fokozatú szentélynek is tekinthető, minden étkezés elemi áldozati rítusnak, minden "cifra" suba vagy szűr szertartási díszruhának, és minden készség - rituális kelléknek."

 

Harangozó Imre: Oroszlánok tartotta címer

A kis–sárréti pásztorok művészetének szakralitásáról – a rühzsírtartó kupák kapcsán.

 


A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Oroszlánok tartotta címer

 

*******

 

Harangozó Imre alábbi írásában a virágvasárnaptól fehérvasárnapig terjedő napokat tekinti át. A Húsvétot megelőző majd az azt követő időszak hagyományban igen gazdag, hiszen a Húsvét a legjelentősebb keresztény és évköri ünnep egyben. A fehérhétről azonban kevesebbet tudunk, mivel a feltámadásra rávezető nagyhét és "hangos" Húsvét napjai mellett érthető módon elhalványul e napok fénye, pedig a görögkatolikusok fényes hétnek is nevezik.

 

Harangozó Imre: Virágvasárnaptól Fehérvasárnapig

 


Harangozó Imre

Virágvasárnaptól fehérvasárnapig…

Magyarságismeret, népismeret – önismeret.

Makoldi Sándor Központ

Lakitelek – 2024.

 

Harangozó Imre

 

Virágvasárnaptól fehérvasárnapig…

A virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, az esztendő hagyományaink tekintetében talán leggazdagabb időszaka. Szigorú böjti napok ezek, amikor az egyén és közösség elcsendesedik s együttérző szeretettel kíséri el Krisztusát a kálváriára.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora, az oltáriszentség szerzésének a napja – ezen a napon az orgona, a csengettyűk és a harangok elhallgattak, mint mondják, Rómába mennek – és egészen nagyszombat estig, a feltámadás szertartásának kezdetéig a toronyban lévő kereplő látja el a harangok feladatait. Néhol a falu utcáit járó kereplős gyermekek jelezték a templomi szertartások kezdetét. Bercsényi Miklós 1705. április 9-én kelt levelében írja, hogy „Szintén, a Jeremiás siralmát hallgatnám midőn vettem levelét Nagyságodnak. Verék az Pilátust az gyermekek…” Ez a szokás szülőfalumban Újkígyóson és a szomszédos Csanádapácán olyan formában élt, hogy nagyszerdán és nagycsütörtökön délután, a Jeremiás siralmait vezető pap a zsoltár után, annak jeléül, hogy a templom kárpitja Jézus halálakor kettéhasadt, megütötte könyvével az oltár lépcsőjét. Az idősebb férfiak erre botokkal, a fiatalabbak csatos imakönyvükkel ütötték a padokat, nagy zajt csapva…

Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának a napja – így ez a legszigorúbb böjti nap. Ilyenkor a katolikus családok mellett a protestánsok is teljes hústilalom mellet böjtölnek. Nagy- és dédszüleink ezen a napon nem sütöttek kenyeret, nem gyújtottak tüzet, de sokfelé még egyes, a jószágokhoz kapcsolódó munkák is tilalom alá estek. A nap jellegzetes szokása nagypéntek hajnali mosakodás. A kinn hagyott lavórban, vagy a kútnál lévő vályú vizében pirkadat előtt kell megmosni az ember arcát s közben mondani: „Hiába mosdik a fekete csóka, mégse lesz belőle szelíd galambocska!” – ha valaki ezt teszi, azt akár egész esztendőben elkerüli a betegség. 

Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje, meg a húsvéti nagytakarításé, meszelésé, mázolásé, ami a lakóház mellett kiterjedt a gazdasági épületekre, az egész portára is. A nap estele már az ünnep vigíliája, a víz- és tűzszentelésé, a feltámadás szertartásáé, és a körmeneté, amikor is a harangok visszatérnek Rómából s újra zengenek. A régi kígyósi öregasszonyok közül sokan nem mentek ilyenkor a templomba, hanem figyelték a harangszót, s ha megszólalt rögtön söprögetni kezdtek az udvaron s ezt mondták: „Kígyók, békák szaladjatok – mögszólaltak a harangok!"

Húsvét az esztendő legnagyobb ünnepe. Együtt hat a természet tavaszi és Krisztus örök föltámadása. Az ünnep vasárnapja a feltámadás közösségi és családi ünneplésével telik. A hétfő, amit a hozzá kapcsolódó locsolkodás szokása miatt neveznek vízbevető hétfőnek is a rokonok, barátok – a tágabb közösségi környezet bejárásával, a locsolkodással telik. Az ünnep lényegét egy több, mint harminc esztendeje a csík vármegyei Szépvízen locsolkodó legénykéktől hallott versike foglalja össze a legteljesebben:

Mert felsütött a húsvét fényes napsugára

minden keresztény ház tiszta ablakára.

Föltámadott Jézus, nem maradt a sírban

a néki faragott gyászos koporsóban.

Énekes pacsirta költött fel hajnalra,

hirdessem, amint azt az angyal is mondta:

Az ember megváltója tegnap támadott fel,

ezért most általa az ember is ünnepel.

Mert hogy feltámadott a világ megváltója,

légyünk mindannyian annak hű áldója!

A szép piros tojás jelzi a Krisztus halálát,

s mert feltámadott, adjunk néki hálát!

Áldja meg az Isten e háznak gazdáját,

piros hajnal után hozza föl a napját!

Hosszú útról jöttem, nagy hideg havasról,

csak az Isten tudja, hány napja utazom.

A Jordán vizéből mertem egy csöpp vizet,

amelyben a Krisztus megkeresztelkedett.

Hajtsd le, te rózsaszál, hajtsd le a fejedet,

hogy harmatozzék rája az Isteni szeretet!

Szabad-e öntözni?

A húsvét másodnapjától fehérvasárnapig tartó időszak hagyományos neve a fehérhét A görögkatolikus testvéreink pedig fényes hétnek nevezik, – népiesen pedig komázó vagy mátkázó hétként is emlegetik. Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment fiatalasszonyok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül. Sokhelyütt pedig ezen a vasárnapon tartották a gyermekek elsőáldozását, ahol a leánykák „kismënyasszonynak” a fiúk pedig „kisvőlegénynek” öltöznek.

A tojásváltásra leginkább a reggeli mise után került sor. Általában írott tojást volt szokás cserélni. A tojás írása Moldvában a mai napig élő szokás. Bár nem mindenki tud szép tojást írni, így azok, akik híres tojásíró hírében állnak sok tojást készítenek a falu többi családja számára is, valamilyen fizetség ellenében. A mátkaváltás kisebb, serdülő lányok szokása volt. Életre szóló kapcsolatot jelentett a tojásváltás révén kötött barátság. A moldvai magyarok jeles kutatója Halász Péter szerint a nagylánnyá válás folyamatát segítő kapcsolat volt ez, aminek során a serdülő lány megkaphatott minden szükséges tudnivalót a nagylánysághoz, férjhez menéshez és asszonysághoz az idősebb mátkájától, hiszen a csángók hagyományos családi életében a leány és anyja között nem volt ilyen viszony.

A fehérvasárnapot követő hétfő, melyet hazánk görögkatolikus hagyományában halottak húsvétja néven emlegetünk. Egy közel 300 esztendős forrás tanúsága szerint –idézem–: „a temetőben húsvét után egy héttel hétfő napon, mely halottak húsvétjának közöttünk hivattatik, az nép holmi korsókat s más edényeket és kalácsot is kivisznek a temetősírokra. Reák rakják és ottan azt a pap minekutána megszenteli.” – eddig az idézet!

A szokás élt a szülőfalummal szomszédos Kétegyháza ortodox román népe körében is. Öreg barátom, a falu jeles prímása Purecse Péter bátyám annak idején elmondta, hogy gyermekkorában, az 1930-as évek közepén minden család új edényekben, korsókban, tányérokon bort, kalácsot és erre az alkalomra főzött ételt vitt a hozzátartozók sírjaira. Miután azt a pap megszentelte, azt a halottak lelki üdvéért felajánlva a szegényeknek hagyják.

Másnap már az ünnepek elmúltával a tavaszi munkák dandárjára virradt a nap. A régi öregek elmondása szerint, ezen a napon korán, még napfelkelte előtt keltek, úgy hogy a napkelte már az úton, a kertben vagy a mezőn találja őket. Egy-egy idős férfi kulacsából mielőtt ő maga is ivott volna, bort loccsantott a földre, ezekkel a szavakkal: „Na a Jóisten segítsön mög bennünket!” Az öregasszonyok ilyenkor keresztet vetettek, azzal a meggyőződéssel, hogy az italáldozat Isten mellett a Kedd Asszonyának, hitük szerint Jézus Krisztus nagyanyjának, Szent Annának is szólt.

Jogos ilyenkor a korai kelés, hiszen, mint már említettük, ezekre a napokra esik a szántóföldi és kerti munkálatok tavaszi dandárja. Alkalmas idő ez a dohány palánták kiültetésére, a krumpli gumóinak, a cékla, a káposzta és a répa, magvainak elvetésére, a hagyma duggatására. Ha kellően meleg idő van, már az uborkát is lehet vetni. De a méhészek is örvendezhetnek, hiszen minden virágba borult, így a méhek számára különösen alkalmas napok ezek a méz gyűjtésre. A ház körül is sok tennivaló akad, a házak, kerítések, ólak és istállók javításával. A régi kalendáriumok szerint az alacsonyan szálló vastag szürke felhőpaplan ilyentájt áldást jelentő meleg, langyos esőt hozhat.

Az ember napját felosztó és megszentelő Úrangyala imádság helyett, melyet keresztény falusi népünk nagy áhítattal a reggeli, déli és esti harangszóra mond, ilyenkor húsvéti időben a „Mennynek Királyné Asszonya" Mária-antifonát imádkozzuk el: „Mennynek Királyné Asszonya, / Örülj szép Szűz! Alleluja! / Mert kit méhedben hordozni méltó voltál, Alleluja! / Amint megmondotta vala, / föltámadott! Alleluja! / Imádd Istent, hogy lemossa bűneinket, Alleluja! // Örülj és örvendezz, Szűz Mária, Alleluja! / Mert valóban föltámadott az Úr, Alleluja!”

A teljes leirat képekkel megtekinthető itt: Virágvasárnaptól Fehérvasárnapig

Csatlakozz!

A NapútON - Ébreszteni a fényt weboldalnak már a közösségi médiában is van társoldala, melyhez itt érdemes csatlakozni:

Kvízkitöltések

Eddigi kvízkitöltések száma: 326

Eddigi helyes válaszok átlaga: 14

Vendégkönyv

Most megyünk kirándulni erre a gyönyörű helyre!!
2021-06-30

Nagyon hangulatos kiránduláson vettünk részt, csodajó volt a szervezés, sok szépet láttunk. Köszönjük szépen Lovász Henriett kísérőnknek. Köszönettel: egy kaposvári csapat nevében: Fodor-Takács Eleonóra
2021-06-29

Köszönjük szépen ezt a kirándulás és a játékot.
2021-06-28

Köszönöm ezt a remek aplikációt nagyon érdekes és tanulságos.
2021-06-13

Ma jártunk Önöknél. Igazán jól éreztük magunkat. Szeretném megkérdezni, hogy tudható-e kinek a versei hangzottak el a színházi előadás alatt. Válaszukat előre is köszönöm
2021-06-09

Üdvözlöm önöket! Nagyon szép az épület, melegség önti el a szívemet. Nagyon tetszik, gratulálok a kialakításhoz, és szerintem ezt minden magyar embernek látnia kellene a kicsiktől az idősebb korosztályig. Köszönöm szépen az élményt, még ha csak így képeken keresztül.
2021-02-26

Nagyon jól összeszedett, tartalmas leírás, amely első olvasásra is érthető és megjegyezhető. A kvíz részben ellenőrizhető is, hogy mennyire. A kifestő is nagyon tetszett. Mondható játszva tanulásnak is.
2020-12-29

Töltsd le applikációnkat!

Járd be virtuálisan székházunkat az ingyenes mobilappunkkal! Tarts velünk a NAPÚTON az interaktív alkalmazás segítségével!

2020 Napúton - Minden jog fenntartva