A NEMEZHAJLÉK HAGYOMÁNYA AZ EURÁZSAI TÉRSÉGBEN

(A jurta leírása és típusainak rövid áttekintése)

Az eurázsiai térségben élő nomád népek körében elterjedt nemezsátor vagy nemezhajlék a térség szélsőséges természeti viszonyainak megfelelt, könnyen hordozható volt, számukra a legtökéletesebb háztípust jelentette. Története és fejlődése olyan gazdag, hogy róla nagyon sokat lehetne beszélni. A nomádok hajlékát, vagyis a nemezházat a világban jurtaként emlegetik, a nomádok ezt a szót nem használják, ők ÜY / ÖY -nek nevezik.

A középkori állattartók élettapasztalata formálta ki, náluk is létezett könnyen felállítható és szétszerelhető, hordozható, kupolaalakú mobil hajlék, amelynek függőleges oszlopokból álló kerek falai, csonkakúp (vagy piramis) alakú teteje és bejárati ajtaja is volt.

Ha a világ népeinek kultúrtörténetére gondolunk, a lakóház nemcsak az emberek környezethez való alkalmazkodásának a megnyilvánulása, hanem az anyagi és a hiedelemvilág értékes objetuma is, ami szimbolikus jelentőséggel bír. A jurta megóvja az embereket a különböző külső hatásoktól és ugyanakkor egy évezredek óta kialakult szabályrendszernek is megfelel, művészi, esztétikai és a különböző szokások vonatkozásában.

A jurta váza fából készül, összecsukható oldalrácsára tetőrudakat rögzítenek, felül kerek tetőkarikája van, amelyet kötelek tartanak össze, kívülről nemezzel borítják.

1. kép. Jurta szerkezete metszetben. Bagen  Aszilhan. Kazah hagyományos kultúra. Urumqi: Xinjiang Művészeti és Fényképészeti Kiadó, 2004 nyomán.

HONNAN SZÁRMAZIK A JURTA NEVE?

A jurt fogalma a belső-ázsiai és dél-szibériai népek között széles körben elterjedt, s az  e területeket meghódító oroszok közvetítésével jutott el az európaiakhoz. A türk etimológia jeles szakértője, E. V. Szevortyan következtetéseiben e fogalom ősibb jelentését tárja fel: «A történelmi források alapján ítélve a „ yu: rt  egyik vagy másik nomád egység megélhetéséhez elegendő földterület, a vándorlásához szükséges térség, azon legelők összessége, amelyen a törzs egy adott időpontban legelteti állományát. [SZEVORTYAN 1989: 254].

Valójában a jurt /zsurt /yort szó ótürk eredetű, kulturális filozófiai megközelítésben nomad civilzacionak az ember – társadalom - természet hármassága (triada) fogalom egyik pillérének (alapfogalmanak) tekinthető.

A jurt, török helyesírással, yurt szóval már a 8. sz. első harmadából származó türk rovásírásos emlékekben is találkozhatunk, így a mai Mongólia területén talált Tonjukuk-sztélé keleti oldalán a következő mondat olvasható:  . “üç otuz balık sıdı usın buntutu yurtda yatu kalur erti” “(A kagánom) huszonöt várost foglalt el. (Előtte) elveszítve álmát a jurtban feküdt.” Ebben a mondatban a jurt szó Talat Tekin [TEKIN 1994:72] olvasatában ‘parancsnokságot, központot’ jelent, más fordításban [CLAUSON 1972: 958] pedig ‘elhagyatott táborhelyet’. A Kültegin-feliratban a jurt “yurtta yolda” alakban fordul elő, amelynek jelentése: ‘lakóhelyen és úton’.  [TEKIN 1994: 9]

Figyelemreméltó még a 11. sz-i lexikográfus, Kâşgarlı Mahmud Divanü Lugati’t-Türk’ című török szótára, amelyben a jurt szónak ‘épületromok’ (Atalay, 2006:7),’romokban lévő település’ [ERCILASUN 2015: 351] jelentést tulajdonít. Ugyanakkor a ’küçedi’ szó magyarázatában szereplő yurt szó ’hely’ jelentésű.  [Atalay, 2006:258]

A XIV. sz-i anatóliai török nyelvben pedig ‘lakóhely, ház, haza’ jelentése lett a jurt szónak. [TDK 2009: 4731-4733].

A yurt szó előfordulását és jelentéseit a török nyelvemlékekben Ş. H. AKALIN: Kelimelerin kökenine yolculuk: yurt [Utazás a szavak eredetéhez: a jurt] c. tanulmányában tekinti át. A rovásírásos emlékekkel kezdődő idézetek és hivatkozások ebből a cikkéből származnak. [AKALIN 2018: 36-37]

A kun nyelv legfontosabb nyelvemlékében, a 13. századi nyelvállapotot tükröző Codex Cumanicusban a jurt szó ‘tartózkodási hely, haza’ jelentésben szerepel. (https://www.etimolojiturkce.com/kelime/yurtt).

A török eredetű jurta szó több európai nyelvbe, így a németbe (a 17. sz. közepén) [JURTE, die], a franciába (a 18. sz. második felében) [YOURTE], az angolba (a 19. sz. második felében) [YURT] és a magyarba is orosz közvetítéssel került. Az óorosz nyelvben még jurt alakban használták és jelentése: ’nemzetség’, ’a nemzetség tagjai’ és ’nemzetségi birtok’ volt. [SZREZNYEVSZKIJ,  1903 : 3, 1629]

Faszmer Az orosz nyelv etimológiai szótárában az orosz jurt szónak a ’terület, haza’ jelentéseit adja meg, de a doni jurt ’ház, hajlék, udvar’, a tambovi jurta pedig ’ház, nomád táborhely’ jelentésű.  A jurt szó legrégebbi orosz előfordulása 1447-ből származik, jelentése ‘nemzetség, rokonság, birtok’. Törökből kölcsönzött szó, vö. a török, csagatáj, teleut, kipcsak jurt ’lakóhely, táborhely, lakás’, az altáji jurt ’ország, állam, nép’, a tatár jØrt ’udvar építményekkel’ [FASZMER 1987: 534-535]

A Dal’-szótárként ismert, először 1882-ben kiadott nagyorosz értelmező szótár jurt szócikkéből érdemes kiemelni néhány adatot: A jurt  ’birtok, terület, föld, állam’, de jelenthet kozák falut is az összes földjével és lakosával, doni járást, kerületet, tanyát földdel … a kirgizeknél … az egy törzsbe tartozó nomádokat a földjükkel.  A „jurta nomád kunyhó, különböző fajta bódé, ezt az elnevezést az oroszok adták a nomád sátorra, kúpalakú sátorra utalva”[DAL’ 1980:, 669.]


Letöltés: Babakhumar Khinayat - A nemezhajlék hagyománya

******

Rovatunk következő írása különösen nagy örömmel tölt el bennünket, hiszen Központunk névadója, Makoldi Sándor fia, Makoldi Miklós tollából származik. A dolgozat tárgya pedig kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a magyarság eurázsiai kapcsolatrendszerét tárja fel: annak a térségnek a régészeti összefüggéseit, ahol évezredeken keresztül virágzott a különböző néven és korokban megjelenő népek rendkívül változatos és gazdag, de alapelemeiben egységes kultúrája, melyet szerves műveltségnek nevezünk.

MAKOLDI MIKLÓS – RÖVID SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Teljes nevem Makoldi Miklós Zsombor, Tokajban születtem 1983. január 23-án. Nagyapám Pap Miklós a Tokaji Múzeum alapítója, édesapám Makoldi Sándor festőművész, néprajzos, akiről a nemzeti Művelődési Intézet Makoldi Sándor Központja is nevét kapta.

Már egész kis koromban régész szerettem volna lenni, ennek szellemében végeztem el Tokajban az alap és középfokú iskolákat, majd nyertem felvételt a Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol őskor-népvándorlás szakon végeztem és a doktori képzésen is az avar lovassírokkal foglalkoztam, illetve szereztem meg a doktori abszolutóriumot.

Tanulmányaim után visszatértem Tokajba, ahol 17 évig szinte csak magyar középkori régészettel foglalkoztam, a Tokaji Múzeum megbízott igazgatója lettem. Ezután 2019-2023 között a Magyarságkutató Intézet Régészeti kutatóközpontjának vezetője voltam. Ahol főképpen a magyar etnogenezis, a hunok és az Árpád-házi királyaink központjainak kutatása foglalkoztatott.

Régészeti ismereteimet számos külföldi tanulmányúttal is gyarapítottam, mindemellett négy gyermek édesapja vagyok.

Bővebb információkért lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Makoldi_Mikl%C3%B3s_Zsombor

A sztyeppei lovasnépek és a Kárpát-medence kapcsolata – avagy hazánk geopolitikai jelentősége a ló háziasításától az Árpád-korig

írta: Makoldi Miklós régész

Jelen tanulmányban szeretném felhívni a figyelmet azokra a több ezer éven keresztül fennálló folyamatokra, melyek hazánk területét, a Kárpát-medencét összekapcsolják a sztyeppei lovasnépek által uralt keleti területekkel egészen a kínai nagy falig. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy Árpád népének honfoglalása nem egy véletlenszerű folyamat eredménye, nem egy „menekülő nép útkeresése”, nem „kalandozás”, nem egy „nomád népnek a hatalmi vákuum által a Kárpát-medencébe szívott beérkezése”. Hanem többezer éves folyamatok eredménye, a lovagolható sztyeppe nyugati végpontjának – hídfőállásának – kereskedelmi főközpontjának megtartása; a sztyeppei lovas uralom, kereskedelmi és politikai hatalom fenntartása érdekében elvégzett tudatos katonai akció, mely nem évszázadok, hanem mindösszesen néhány év, maximum évtized alatt vette át a katonai és politikai hatalmat itt hazánkban, a Kárpát-medencében.

Fontos megismernünk ezen folyamatok egészét, hiszen amit nekünk az általános vagy középiskolában, de akár az egyetemi képzések keretében tanítottak és most is tanítanak, az a nagy összefüggéseknek csak egy igen kis szelete, melyet sok esetben az Európát hajdan és ma is uraló hatalmak szemlélete formál – ezzel azt akarom mondani, hogy nem mindig tartalmaz igaz állításokat, sőt sok esetben hatalmas ferdítések tényére derül fény. Van a győztesek és a vesztesek történetírása közötti különbség, van az írott hagyományokkal és a nem fennmaradt írott hagyománnyal rendelkező népek emlékezete közötti hatalmas szakadék és van a tudatos történelemformálás/hamisítás, melyet Európa vezető hatalmai előszeretettel alkalmaztak abból a célból, hogy jogot formáljanak saját területi követeléseik elismerésére vagy bizonyos alávetettnek ítélt népek leigázásának jogszerűségére.

Mi jelenleg csak az európai történetírás által elfogadott „történelmi tényeket” vagy történeti folyamatokat ismerjük, holott a világ keleti felének régészeti, történeti, írott forrásai, sőt most már az archeogenetikai forrásai is teljesen más világot tárnak elénk, amit Európában vagy alig ismernek vagy nem fogadnak el – mert ragaszkodnak a mostanra már jól megkövült, esetenként több mint száz éves kutatási elméleteikhez, amiket nem hagynak megdőlni és megdönteni.

Jelen cikk egy vitaindító és szemnyitogató írás, inkább egy eszmefuttatás, mint tudományos cikk, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a keleti forrásokra, kutatásokra és ezek összefüggéseire a Kárpát-medencével. Szerzőként az a szerencsém, hogy személyesen járhattam Belső-Mongóliában (Kína), Mongóliában, Délnyugat-Szibériában (Cseljabinszk, Jekatyerinburg, Szintasta, Arkaim), Északnyugat Indiában (Radzsasztán, Gudzsarat), illetve a Krím-félszigeten is – és így saját szememmel láthattam azon régészeti lelőhelyeket és múzeumokat, ahol az őstörténetünkkel vagy elődnépeinkkel nagyon is szoros rokonságot vagy kapcsolatot mutató anyagok kerültek elő vagy találhatóak meg. Ezen felül ismerem a Kárpát-medence régészetét az őskortól a Rákócziakig és próbálom nyomon követni az egész eurázsiai sztyeppe régészeti és genetikai szakirodalmát is annak érdekében, hogy teljesebb képet alkothassak a magyar etnogenezisről és azokról a történeti folyamatokról, melyet mind a régészet, mind az írott források, mind a genetika igazol.

Ha végig olvassuk ezen tudományos igényű esszét, akkor remélem, hogy gondolkodásmódunk alapvetően változik meg a magyarság eredetének kérdését illetően, illetve azon folyamatok megítélése érdekében, melyek a Kárpát-medence történetét befolyásolták a ló háziasításának idejétől egészen az Árpád-korig – de talán mondhatjuk azt, hogy napjainkig is, hiszen még mindig magyarként élünk itt, magyar nyelvet beszélve, a hazánkban.

Letöltés: A sztyeppei népek és a Kárpát-medence kapcsolata