Mátyás király és az igazság fénye

1301-ben letört a Turul-nemzetség „utolsó aranyágacskája” III. András halálával. Két évszázadig még leányágon rajzolódik tovább a magyar királyság uralkodóinak sorsvonala, egyes vélemények szerint éppen a két szentté lett leány, Erzsébet és Margit áldozatának köszönhetően. Bár ha vigaszágon folyó reményfutamnak is tűnhet innen szemlélve ez a közel két évszázadnyi időszak, Mátyás rejtélyes származású személyében egy olyan király zárja a „teljes értékű magyar uralkodók” sorát, aki már nem sokkal halála után nemcsak a magyar nép, hanem a velünk élő és a környező népek mondáinak is egyik központi alakja lett. Királlyá választása, majd az elrabolt Szent Korona visszaszerzését követő, rendkívüli körülmények között történő koronázása után, a magyar királyság utolsó fényteli időszaka következik, mely a mondai hagyományban egy ezredévnyi folyamat lezárásaként jelenik meg; nem véletlenül kapja meg a II. Atilla nevet Hunyadi Mátyás. Az igazságos király alakjáról megemlékező szólás is arra utal, hogy halálával egy teljes korszak zárul le mind a magyar nép, mind az emberiség üdvtörténelmében.

Támogató jegy vásárlása / Belépés Vissza