Skorpió v. Ollós

(a keleti állatövben: Kígyó)

Elemi minősége: Víz
Színe: Kék
Hívószavai: Küzdelem, Szellemiség, Elmúlás, Magvetés, János evangélista
10.23. - 11.22.

A Skorpió időszaka a küzdelem színtere az esztendő körén belül, a testiség és a szellemiség elválásának ideje. Ami a testiség szintjén elmúlásra ítéltetett, földbe kerül, új életnek anyagi alapot adva: ez a fizikai halál, s egyben a magvetés ideje is. Ilyenkor emlékezünk halottainkra is. De a magasrendű szellemiség szárnyalása is ekkor esedékes, e földi rendszerből való kilépés útján. Szent János evangélista képjele a Sas, mely a szárnyaló, a test béklyóját elhagyó szellemiség megidézője. A Skorpió küzdelme elsősorban önmagára irányul, de nem kíméli környezetét sem „ön- és közveszélyes”, ahogy mondani szokás. A csillagmítoszi hagyomány szerint a Skorpiót csak önmaga, vagy egy másik Skorpió győzheti le. Küzdelmének tétje önmaga testiségének meghaladása (a Skorpió a nemiség területe az emberi test zodiákusán belül), melynek eredményeként a legmagasabb rendű szellemiség felé nyílik meg az út számára. A küzdelem harcias közegének megteremtője az e helyen otthonában tartózkodó Mars bolygóminőség, de a rejtett Szaturnuszi erő sem a békés megoldásra sarkallja a Skorpiót.

A csengersimai kazettás mennyezet Skorpióval azonosított tábláján e hónapnak már egy másik, a Hold járása szerint pontosított részegységét, a szarvas(ságo)t jeleníti meg.

Ha kilépünk az állatövi tájékozódás mezejéből, s nem csak a Tejútrendszerünk irányába igyekszünk kitekinteni, eggyel magasabb szinten a ma ismert Univerzum középpontjának irányát jelöli ki a Skorpió, mint csillagkép, együtt „égabroszi” környezetének más csillagképeivel (Sagittarius, Centaurus).

Magyar népmesék
Az égig érő paszuly